Az autó őrültek világa egy furcsa világ. 
 Van aki szereti a fél éves kisautóját, minden mütyürrel "otthonossá, vagy egyedivé teszi. 
 Van aki  úgy lóg ki a sorból, hogy fékeveszettül megy a végzetébe. 
Van aki csak építgeti, holott tudja, hogy soha nem gurulhat vele az úton, csak egy elvetemült éjjelen, eldugott utcákon, adrenalintól felfűtve..
 Robi barátom épített egy hot rod stílusú gépet, egyedül, otthon, hátul, az udvar végében, Volt idő, amikor úton volt vele, aminek az élményét soha, a büdös életben soha el nem vehetik Tőle.
A motorja a hírhedt Rács műhelyben készült, egy 390-es Ford motorból Erről annyit kell tudni, hogy olyan, mint a székely medve. Nem vicc!!

De vannak akik úgymond "másik ligában játszanak". Ahol mondjuk 2000 lóerő fölött kezd érdekes lenni az élet.  
Ahol hangnyomás elviselhetetlen, (tehát jó!) ahol 10 liter/100 méter a fogyasztás, Ahol 6-7 másodperc kell 402 méter megtételéhez. 
 Ott már bitangul oda kell figyelni, ám kell hozzá vidámság, elborult elme, versenyszellem, kitartás, stb.
Ha csak nézi az ember, akkor is szétveti az adrenalin, és hazaúton számolgat, hogy ha évekig nem eszik, nem iszik, abból a pénzből hogyan tudna 10 másodperc alá menni.

  Aztán vannak azok a manók, akik azt szeretik mindennél jobban, ha öreg, koros, méltóságteljes, esetleg vidám, de mindenképpen szuper-különleges autóban ülve tekergetik le életük kilométereit. 
 Pénzt, időt, vért-verejtéket nem sajnálva, mert nekik ez az Alfa és az Omega. 
 Próbáltam elmesélni anti-autós egyedeknek, hogy mi is az, amit valahogy tudtukra szeretnék adni, de rájöttem: vagy halálosan odavagy ezért a füsttel átitatott, hangorkánba erőszakolt, izom világban, vagy teljesen fölösleges belevágni a beszédbe.