Délelőtt kertészkedtem. Várom már az igazi tavasz hangulatát, de nagyon!
Közben viszont - tőlem elvárható módon - a múlt nagy vasdarabjaira gondoltam. 
 
Pár éve úgy éreztem egy szép napos reggelen, hogy hívok egy taxit. 
Hála Istennek nem a Taxi című film Peugeot-ja érkezett, hanem egy akkora (méretileg is) ikon, hogy a szívem majd kiesett. 

A képen látszik, hogy a nem kis méretű Camaro, gyakorlatilag Törpeautónak látszik. 
 Ez a böhöm, egy valóban elpusztíthatatlan vas tömeg, ahogy azt a filmekben megszokhattuk már.  A tömege, a rugózása, a menetteljesítménye egyszerűen nem leírható. Vezetni olyan, mintha Téged már semmi nem téríthetne le utadról. 
 Jó, persze az amerikai taxis lét szegényt meggyepálta, de gyakorlatilag pont nem érdekli a múlt. Csak tolja maga előtt  levegőt, és minden olyan földi tárgyat, amit a balszerencse elé kerget. 
 A pöttöm lökhárítója egy 15 centis rugóúton mozdul, anyagát tekintve 15 mm vastag alumínium öntvény.

 A Checker-t egy kizárólag taxik gyártására szakosodott műhelyben gyártották, GM alkatrészekből, a cél az elpusztíthatatlanság volt. 
 Sajnos "jó boroknak szép hazájában" ez az egy élő példány van. 
Javítani is élmény volt, vezetni fergeteges! 
 Az, hogy nem lehet vele nyugodtan gurulni, mert 7-9 méterenként integetnek, kérdeznek, vételi szándékkal állnak elő, csak hab a tortán. 
 Egyszerűen JÓ ÉRZÉS egy ilyen autót tesztelni is!